miért veszélyes a szilán?
1. Miért mérgező a szilán?
Belélegezve, lenyelve vagy bőrön keresztül felszívódva veszélyes lehet. Különösen tűzveszélyes, tartsa távol hőtől, szikrától és nyílt lángtól. Elpárolgott párája irritálja a szemet, a bőrt, a nyálkahártyát és a felső légutakat. Viseljen megfelelő kesztyűt és védőszemüveget, és mindig vegyszeres elszívóernyőben használja.
2. Milyen mellékhatásai vannak a szilánnak?
① Szembe kerülés: A szilán irritálhatja a szemet. A szilán bomlása során amorf szilícium-dioxid keletkezik. Amorf szilícium-dioxid részecskékkel való szembe jutás irritációt okozhat.
Belégzés: 1. Nagy koncentrációjú szilán belélegzése fejfájást, hányingert, szédülést okozhat, és stimulálja a felső légutakat.
② A szilán irritálhatja a légzőrendszert és a nyálkahártyákat. A szilán túlzott belélegzése tüdőgyulladást és vesebetegséget okozhat a kristályos szilícium-dioxid jelenléte miatt.
③ A nagy koncentrációjú gáznak való kitettség spontán égés következtében termikus égési sérüléseket is okozhat.
Lenyelés: Nem valószínű, hogy a lenyelés a szilánoknak való kitettség módja.
Bőrrel való érintkezés: A szilán irritálja a bőrt. A szilán bomlása során amorf szilícium-dioxid keletkezik. Az amorf szilícium-dioxid részecskékkel való bőrrel való érintkezés irritációt okozhat.
3. Mire használják a szilánokat?
A) Kapcsolószer:
Szerves funkciós alkoxi-szilánokat szerves polimerek és szervetlen anyagok összekapcsolására használnak, ennek az alkalmazásnak jellemző tulajdonsága az erősítés. Példa: üvegszálak és ásványi töltőanyagok műanyagba és gumiba keverve. Hőre keményedő és hőre lágyuló rendszerekkel használják. Az ásványi töltőanyagokat, például szilícium-dioxidot, talkumot, wollastonitot, agyagot és más anyagokat vagy előkezelik szilánokkal a keverési folyamat során, vagy közvetlenül a kompaundálási folyamat során adják hozzá.
Az organofunkcionális szilánok hidrofil, nem szerves reaktív töltőanyagon történő felhasználásával az ásványi felületek reakcióképesek és lipofilek lesznek. Az üvegszálas alkalmazások közé tartoznak az autókarosszériák, csónakok, zuhanykabinok, nyomtatott áramköri lapok, műholdas TV antennák, műanyag csövek és tartályok stb.
Az ásványi anyagokkal töltött rendszerek közé tartoznak a megerősített polipropilén, a fehér korom töltetű formázómassza, a szilícium-karbid csiszolókorongok, a pellettel töltött polimerbeton, a homokkal töltött öntőgyanták és az agyaggal töltött EPDM huzalok és kábelek, amelyeket autógumikban, cipőtalpakokban, gépekben is használnak. Agyaggal és szilícium-dioxiddal töltött gumi anyagokhoz és egyéb alkalmazásokhoz.
B) Tapadás elősegítő
A szilán kötőanyagok tapadást elősegítő anyagok, amikor festékek, tinták, bevonatok, ragasztók és tömítőanyagok ragasztóinak és alapozóinak ragasztására használják. Ha szerves adalékként használják, a szilánoknak a kötés és a kezelt anyag közötti határfelületre kell vándorolniuk ahhoz, hogy hasznosak legyenek. Alapozóként használva szilán kapcsolószereket használnak szervetlen anyagokon a termék megkötése előtt.
Ebben az esetben: a szilán jó helyzetben van ahhoz, hogy tapadásfokozó szerepet töltsön be (a határfelületen) Szilán kötőanyagok helyes használatával még zord környezeti feltételek mellett is meg tudja tartani a tapadó tintákat, bevonatokat, ragasztókat vagy tömítőanyagot.
C) kénes víz, diszpergálószer
A szilícium atomokhoz hidrofób szerves csoportokat tartalmazó sziloxánok ugyanolyan hidrofób jelleget kölcsönözhetnek, mint a szubhidrofil szervetlen felületek, és állandó hidrofób szerekként használják őket építőiparban, hidaknál és burkolatoknál. Használják hidrofób szervetlen porokban is, így szabadon folyók és könnyen diszpergálhatók szerves polimerekben és folyadékokban.
D) Térhálósító szer
A szerves funkciós alkoxi-szilánok reagálhatnak szerves polimerekkel, így trialkoxi-alkil-csoportokat építhetnek be a polimer vázába. A szilán ezután nedvességgel reagálva térhálósítja a szilánt, így stabil, háromdimenziós sziloxán szerkezetet alkot. Ez a mechanizmus használható műanyagok, polietilén és más szerves gyanták, például akrilok és poliuretánok térhálósításához, tartós, vízálló festékek, bevonatok és ragasztók kölcsönzésére.
A PSI-520 szilán kapcsolószert MH/AH, kaolin, talkum és egyéb töltőanyagok szerves diszperziós kezelésére használják, valamint halogénmentes kábelanyagok MH/AH szerves kezelésére is alkalmas. Szervetlen poranyagok kezelésére hidrofóbsága eléri a 98%-ot, a szerves szervetlen por felületén a vízzel való érintkezési szög ≥110º. Egyenletesen képes diszpergálni a szervetlen port szerves polimerekben, például gyantában, műanyagban és gumiban. Jellemzők: Javítja a töltőanyagok diszperziós teljesítményét; növelje az oxigénindex határértékét (LOI); növeli a töltőanyag hidrofóbságát, és javítja az elektromos tulajdonságokat (dielektromos állandó tan, ömlesztett elektromos ρD) vízzel való találkozás után; növelje a töltőanyag mennyiségét, és ezzel egyidejűleg nagyobb legyen Kiváló szakítószilárdság és szakadási nyúlás; javítja a hőállóságot és a magas hőmérsékletű kúszást; javítja a kémiai korrózióállóságot; nagy ütésállóság; javítja a folyamat stabilitását és az extrudálásos keverés termelékenységét.
4. Milyen biztonsági óvintézkedések vonatkoznak a szilángázra?
Ne engedje, hogy a rendszer hőmérséklete -112°C (-170°F) alá csökkenjen, mert a levegő beszívása robbanásveszélyes keveréket képezhet.
Ne engedje, hogy a szilán nehézfém-halogenidekkel vagy halogénekkel érintkezzen, mert a szilán hevesen reagál velük. A rendszert gondosan ki kell öblíteni, hogy elkerüljük a benne található zsírtalanító, halogének vagy egyéb klórozott szénhidrogének maradványait.
Teljes nyomás alá helyezzük a rendszert a szivárgásvizsgálathoz az üzemi nyomás kétszer-háromszorosával, lehetőleg héliummal. Ezenkívül rutinszerű szivárgásérzékelő rendszert kell létrehozni és bevezetni.
Miután ellenőrizték a rendszer szivárgását vagy más okok miatt felnyitották, a rendszerben lévő levegőt porszívózással vagy inert gázos öblítéssel ki kell üríteni. A szilánt tartalmazó rendszer kinyitása előtt a rendszert inert gázzal teljesen át kell öblíteni. Ha a rendszer bármely részén holtterek vagy olyan helyek vannak, ahol szilán maradhat, azt fel kell porszívózni és keringettetni.
A szilánt az ártalmatlanítására kijelölt helyre kell szellőztetni, lehetőleg elégetni. Még az alacsony koncentrációjú szilán is veszélyes, ezért nem szabad levegővel érintkezni. A szilánok inert gázzal való hígítás után is légteleníthetők, hogy ne gyúlékonyak legyenek.
A sűrített gázokat az American Compressed Gas Association előírásainak megfelelően kell tárolni és használni. Helyileg speciális berendezésekre vonatkozó előírások vonatkozhatnak a gáz tárolására és felhasználására.
5. Mi a különbség a szilikon és a szilán között?
A szilícium alapú anyagok jellemzően nagyobb igénybevételt tesznek lehetővé, mint a szerves alapú anyagok, kezdve a szélsőséges hőmérsékleten működőktől a hosszú távú, zord környezeti feltételek melletti működésig. Adalékanyagként használják, hogy felületaktivitást, vízállóságot és kiváló szenzoros élményt biztosítsanak, így a szilikon technológia kulcsfontosságú tényezővé válik a mindennapi életünket gazdagító különféle alkalmazások lehetővé tételében.
