miért inert gáz az argon?
1. Miért inert elem az argon?
Az úgynevezett „inert inert gáz” azt jelenti, hogy ezek a gázok nagyon stabilak, alacsony reakcióképességűek, és nem könnyű vegyületeket képezni gázokkal. Valójában a „tehetetlensége”. argon periódusos rendszerből látható. Az argon a nulladik csoportba tartozik az elemek periódusos rendszerében. Az atom legkülső héja nyolc elektronból áll, amelyek stabil szerkezetet alkotnak. Kémiai tulajdonságai rendkívül inaktívak. Az argon, a hidrogén, a neon, a kripton, a xenon és a radon szintén nemesgázok.
2. Miért nevezik az argont és a héliumot nemesgáznak?
Az inert gázrendszer alatt az argont (Ar), a héliumot (He), a neont (Ne), a kriptont (kr), a xenont, (xe) és a radont (Rn) értjük, inaktív kémiai tulajdonságaik miatt nehezen lép kémiai reakcióba más anyagok reakciójával, ezért inert gáznak nevezik. Mivel ennek a hat gáznak a tartalma a levegőben kevesebb, mint 1%, ritka gázoknak is nevezik őket.
Görögül az argon jelentése „lusta”, ezért az emberek a gáz tehetetlenségét védőgázként használják fémhegesztési és -vágási műveletek során, hogy megakadályozzák az oxidációt. Az argon kémiai tehetetlenségét speciális fémek olvasztására is használják. Az argon fújása és védelme az acél minőségének javításának fontos módja. Mivel az argongáz nagy sűrűségű és alacsony hővezető képességgel rendelkezik, az izzóba töltve visszaállíthatja az izzó élettartamát és növelheti a fényerőt, ezért az argongázt a világítástechnikában és a különféle kisütők töltésére használják, valamint lézerekben és sebészeti vérzéscsillapító szórópisztolyban is használják. Az argon vivőgázként használható nagy kromatográfokban.
A hélium görögül „napot” jelent, tehát. A héliumot korábban „napanyagnak” nevezték. Rendkívül fontos ipari gáz. Az ultraalacsony tintatechnológia fejlődésével a hélium stratégiai anyaggá vált, és egyre fontosabbá válik. A héliumot az űrkörnyezet szimulálására és rakéták kilövésére használják: a héliumot nukleáris fegyverek és atombombák készítésére használják; infravörös érzékelő technológia és alacsony hőmérsékletű elektronika A hélium technikai felhasználása lehetővé teszi nagy érzékenység és nagy pontosság elérését.
3. Mi a különbség a nemesgáz és az inert gáz között?
A ritka gázok (hélium, neon, argon, kripton, xenon, nitrogén) mind inert gázok, a különbség: a ritkagázok legkülső héjában az elektronok száma minden (a neon 2 a külső), és nem lépnek reakcióba más anyagokkal.
4. Mi a különbség az inert gáz és a reaktív gáz között?
Az inert gázok a hélium és argon, amelyek egyáltalán nem lépnek reakcióba az olvadt varrattal, és MIG hegesztésre (fém-inert gáz ívhegesztés) használatosak. A reakcióképes gázok általában szén-dioxid, oxigén, nitrogén és hidrogén. Ezek a gázok részt vesznek a hegesztési folyamatban az ív stabilizálásával és az anyag zökkenőmentes eljuttatásával a varratba. Ha nagy mennyiségben vannak jelen, károsíthatják a hegesztést, de kis mennyiségben javíthatják a hegesztési jellemzőket. MAG hegesztésben (fémaktivált gázíves hegesztés) használatos.
Az inert gáz általában olyan gáz, amely nem vagy alig megy kémiai reakción, például nitrogén.
A reaktív gázok olyan gázok, amelyek könnyen reagálnak, mint például az oxigén. hidrogén.
Az oceanográfiában öt inert gázt, például héliumot, neont, argont, kriptont és xenont, valamint a nitrogént inert gázoknak nevezzük. Konzervatív gáznak is nevezik. Mivel ezeknek a gázoknak az eloszlását és változását a legtöbb óceánban elsősorban a különféle fizikai folyamatok, valamint a hőmérséklet és a sótartalom hatása az oldhatóságukra határozzák meg. A fenti, összefoglaló néven reaktív gázok (lásd reaktív gázok) gázokon kívül olyan tényezők is hatással vannak rájuk, mint a biogeokémia.
Az óceánban oldott nitrogén nem kapcsolódik teljes mértékben a biológiai folyamatokhoz. Egyes biológiai folyamatok a nitrogént szerves nitrogénné, végül nitráttá alakíthatják. Anaerob körülmények között nitrogén is felszabadulhat, amikor a szerves anyagok baktériumok hatására oxidálódnak és lebomlanak.
5. Milyen veszélyeket rejtenek a nemesgázok?
Az inert gázok színtelenek és szagtalanok. Az inert gázokat, például a nitrogént, az argont és a héliumot általában ártalmatlannak tekintik, ezért a biztonsági megfontolások nem vagy csak csekélyek. Ennek az ellenkezője igaz. Mivel az inert gázokat az emberi érzékszervek nem ismerik fel, veszélyesebbek lehetnek, mint az erős szagú mérgező gázok (például ammónia, hidrogén-szulfid és kén-dioxid), amelyeket az emberi szervezet kis koncentrációban is gyorsan észlel.
Az inertgáz fulladásnak nincs kezdeti fizikai jele, így az áldozatnak vagy a közelben lévőknek nem lehet nyomot adni. Az oxigénhiány szédülést, fejfájást vagy beszédet okozhat, de az áldozatok ezt a tünetet általában nem a fulladáshoz hozzák összefüggésbe. Ha az oxigénszint elég alacsony, az áldozat néhány lélegzetvétel után elveszítheti az eszméletét.
Bármilyen agyi hipoxiás baleset azonnali orvosi ellátást igényel. Az áldozatok azonban visszafordíthatatlan agykárosodást szenvedhetnek, és akár meghalhatnak is. Ezért gyakori hiba, hogy a kollégák kézzel próbálják megmenteni az elesett áldozatot anélkül, hogy előzetesen felmérnék a helyzetet és/vagy biztonsági felszerelést (azaz önálló légzőkészüléket) használnának. Nem ritka, hogy az iparágban rosszul megtervezett beavatkozások halálos kimenetelűek. Inert gáz, például nitrogén egy vagy két egymást követő belélegzése nagyon veszélyes gyakorlat, és általában eszméletlenné teszi az áldozatot. Ha a környezeti levegő oxigénszintje túl alacsony, az áldozat az eszméletvesztés után perceken belül meghalhat.
6. Melyek az argongáz alkalmazási forgatókönyvei?
1. Hegesztés és vágás: Az argont széles körben használják olyan eljárásokban, mint a TIG argon ívhegesztés, plazmavágás és MIG védőgázas hegesztés. Argon használható az elektródák levegőtől való védelmére hegesztés közben, hogy megakadályozza az oxidációt. 2. Világítás: Az argonnal töltött csöves neonlámpákban és neonlámpákban, amikor elektromos áram halad át ezeken a lámpákon, az emberi szem számára látható fényt bocsátanak ki, így egyes helyek szebbek és vonzóbbak.
3. Gáztöltés: Argon gázzal tölthetők fel elektromos és elektronikus alkatrészek, hogy megvédjék őket az oxigéntől és a nedvességtől, ami hatékonyan megelőzi az alkatrészek károsodását.
4. Tisztítás: Argon használható az elektronikus alkatrészek és műszerek tisztítására a por és szennyeződés eltávolítására.
5. Orvosi: Az argongázt sebészetben, légzéstámogatásban és diagnosztikában használják az orvosi iparban, hogy az emberi szöveteket hűtve inert módon tartsák.
6. Lebegő járművek: Az argon munkafolyadékként is használható lebegő járművekben, lehetővé téve a lebegő jármű siklását a levegő és a talaj között. Összefoglalva, az argonnak számos ipari és tudományos területen van fontos alkalmazása és felhasználása.
